दैव-तेज्यायाम्(देवता-इज्यायाम्?) यात्रायां अमित्रस्य बहूनि पूजा-आगम-स्थानानि भक्तितः ।। १२.५.०१ ।।
daiva-tejyāyām(devatā-ijyāyām?) yātrāyāṃ amitrasya bahūni pūjā-āgama-sthānāni bhaktitaḥ || 12.5.01 ||
तत्रास्य योगं उब्जयेत् ।। १२.५.०२ ।।
tatrāsya yogaṃ ubjayet || 12.5.02 ||
देवता-गृह-प्रविष्टस्यौपरि यन्त्र-मोक्षणेन गूढ-भित्तिं शिलां वा पातयेत् ।। १२.५.०३ ।।
devatā-gṛha-praviṣṭasyaupari yantra-mokṣaṇena gūḍha-bhittiṃ śilāṃ vā pātayet || 12.5.03 ||
शिला-शस्त्र-वर्षं उत्तम-आगारात् । कपाटं अवपातितं वा । भित्ति-प्रणिहितं एक-देश-बद्धं वा परिघं मोक्षयेत् ।। १२.५.०४ ।।
śilā-śastra-varṣaṃ uttama-āgārāt | kapāṭaṃ avapātitaṃ vā | bhitti-praṇihitaṃ eka-deśa-baddhaṃ vā parighaṃ mokṣayet || 12.5.04 ||
देवता-देह-ध्वज-प्रहरणानि वाअस्यौपरिष्टात्पातयेत् ।। १२.५.०५ ।।
devatā-deha-dhvaja-praharaṇāni vāasyaupariṣṭātpātayet || 12.5.05 ||
स्थान-आसन-गमन-भूमिषु वाअस्य गो-मय-प्रदेहेन गन्ध-उदक-प्रसेकेन वा रसं अतिचारयेत् । पुष्प-चूर्ण-उपहारेण वा ।। १२.५.०६ ।।
sthāna-āsana-gamana-bhūmiṣu vāasya go-maya-pradehena gandha-udaka-prasekena vā rasaṃ aticārayet | puṣpa-cūrṇa-upahāreṇa vā || 12.5.06 ||
गन्ध-प्रतिच्छन्नं वाअस्य तीक्ष्णं धूमं अतिनयेत् ।। १२.५.०७ ।।
gandha-praticchannaṃ vāasya tīkṣṇaṃ dhūmaṃ atinayet || 12.5.07 ||
शूलकूपं अवपातनं वा शयन-आसनस्याधस्ताद्यन्त्र-बद्ध-तलं एनं कील-मोक्षणेन प्रवेशयेत् ।। १२.५.०८ ।।
śūlakūpaṃ avapātanaṃ vā śayana-āsanasyādhastādyantra-baddha-talaṃ enaṃ kīla-mokṣaṇena praveśayet || 12.5.08 ||
प्रत्यासन्ने वाअमित्रे जन-पदाज्जनं अवरोध-क्षमं अतिनयेत् ।। १२.५.०९ ।।
pratyāsanne vāamitre jana-padājjanaṃ avarodha-kṣamaṃ atinayet || 12.5.09 ||
दुर्गाच्चानवरोध-क्षमं अपनयेत् । प्रत्यादेयं अरि-विषयं वा प्रेषयेत् ।। १२.५.१० ।।
durgāccānavarodha-kṣamaṃ apanayet | pratyādeyaṃ ari-viṣayaṃ vā preṣayet || 12.5.10 ||
जन-पदं चएकस्थं शैल-वन-नदी-दुर्गेष्वटवी-व्यवहितेषु वा पुत्र-भ्रातृ-परिगृहीतं स्थापयेत् ।। १२.५.११ ।।
jana-padaṃ caekasthaṃ śaila-vana-nadī-durgeṣvaṭavī-vyavahiteṣu vā putra-bhrātṛ-parigṛhītaṃ sthāpayet || 12.5.11 ||
उपरोध-हेतवो दण्ड-उपनत-वृत्ते व्याख्याताः ।। १२.५.१२ ।।
uparodha-hetavo daṇḍa-upanata-vṛtte vyākhyātāḥ || 12.5.12 ||
तृण-काष्ठं आ-योजनाद्दाहयेत् ।। १२.५.१३ ।।
tṛṇa-kāṣṭhaṃ ā-yojanāddāhayet || 12.5.13 ||
उदकानि च दूषयेत् । अवस्रावयेच्च ।। १२.५.१४ ।।
udakāni ca dūṣayet | avasrāvayecca || 12.5.14 ||
कूप-कूट-अवपात-कण्टकिनीश्च बहिरुब्जयेत् ।। १२.५.१५ ।।
kūpa-kūṭa-avapāta-kaṇṭakinīśca bahirubjayet || 12.5.15 ||
सुरुङ्गां अमित्र-स्थाने बहु-मुखीं कृत्वा निचय-मुख्यानभिहारयेत् । अमित्रं वा ।। १२.५.१६ ।।
suruṅgāṃ amitra-sthāne bahu-mukhīṃ kṛtvā nicaya-mukhyānabhihārayet | amitraṃ vā || 12.5.16 ||
पर-प्रयुक्तायां वा सुरुङ्गायां परिखां उदक-अन्तिकीं खानयेत् । कूप-शालां अनुसालं वा ।। १२.५.१७ ।।
para-prayuktāyāṃ vā suruṅgāyāṃ parikhāṃ udaka-antikīṃ khānayet | kūpa-śālāṃ anusālaṃ vā || 12.5.17 ||
तोय-कुम्भान्कांस्य-भाण्डानि वा शङ्का-स्थानेषु स्थापयेत्खात-अभिज्ञान-अर्थं ।। १२.५.१८ ।।
toya-kumbhānkāṃsya-bhāṇḍāni vā śaṅkā-sthāneṣu sthāpayetkhāta-abhijñāna-arthaṃ || 12.5.18 ||
ज्ञाते सुरुङ्गा-पथे प्रतिसुरुङ्गां कारयेत् ।। १२.५.१९ ।।
jñāte suruṅgā-pathe pratisuruṅgāṃ kārayet || 12.5.19 ||
मध्ये भित्त्वा धूमं उदकं वा प्रयच्छेत् ।। १२.५.२० ।।
madhye bhittvā dhūmaṃ udakaṃ vā prayacchet || 12.5.20 ||
प्रतिविहित-दुर्गो वा मूले दायाद्<अम्> कृत्वा प्रतिलोमां अस्य दिशं गच्छेत् । यतो वा मित्रैर्बन्धुभिराटविकैर्वा संसृज्येत परस्यामित्रैर्दूष्यैर्वा महद्भिः । यतो वा गतोअस्य मित्रैर्वियोगं कुर्यात्पार्ष्णिं वा गृह्णीयात्राज्यं वाअस्य हारयेत्वीवध-आसार-प्रसारान्वा वारयेत् । यतो वा शक्नुयादाक्षिकवदपक्षेपेणास्य प्रहर्तुम् । यतो वा स्वं राज्यं त्रायेत मूलस्यौपचयं वा कुर्यात् ।। १२.५.२१ ।।
prativihita-durgo vā mūle dāyād<am> kṛtvā pratilomāṃ asya diśaṃ gacchet | yato vā mitrairbandhubhirāṭavikairvā saṃsṛjyeta parasyāmitrairdūṣyairvā mahadbhiḥ | yato vā gatoasya mitrairviyogaṃ kuryātpārṣṇiṃ vā gṛhṇīyātrājyaṃ vāasya hārayetvīvadha-āsāra-prasārānvā vārayet | yato vā śaknuyādākṣikavadapakṣepeṇāsya prahartum | yato vā svaṃ rājyaṃ trāyeta mūlasyaupacayaṃ vā kuryāt || 12.5.21 ||
यतः संधिं अभिप्रेतं लभेत ततो वा गच्छेत् ।। १२.५.२२ ।।
yataḥ saṃdhiṃ abhipretaṃ labheta tato vā gacchet || 12.5.22 ||
सह-प्रस्थायिनो वाअस्य प्रेषयेयुः "अयं ते शत्रुरस्माकं हस्त-गतः । पण्यं विप्रकारं वाअपदिश्य हिरण्यं अन्तः-सार-बलं च प्रेषय यस्यएनं अर्पयेम बद्धं प्रवासितं वा" इति ।। १२.५.२३ ।।
saha-prasthāyino vāasya preṣayeyuḥ "ayaṃ te śatrurasmākaṃ hasta-gataḥ | paṇyaṃ viprakāraṃ vāapadiśya hiraṇyaṃ antaḥ-sāra-balaṃ ca preṣaya yasyaenaṃ arpayema baddhaṃ pravāsitaṃ vā" iti || 12.5.23 ||
प्रतिपन्ने हिरण्यं सार-बलं चऽददीत ।। १२.५.२४ ।।
pratipanne hiraṇyaṃ sāra-balaṃ ca'dadīta || 12.5.24 ||
अन्त-पालो वा दुर्ग-सम्प्रदाने बल-एक-देशं अतिनीय विश्वस्तं घातयेत् ।। १२.५.२५ ।।
anta-pālo vā durga-sampradāne bala-eka-deśaṃ atinīya viśvastaṃ ghātayet || 12.5.25 ||
जन-पदं एकस्थं वा घातयितुं अमित्र-अनीकं आवाहयेत् ।। १२.५.२६ ।।
jana-padaṃ ekasthaṃ vā ghātayituṃ amitra-anīkaṃ āvāhayet || 12.5.26 ||
तदवरुद्ध-देशं अतिनीय विश्वस्तं घातयेत् ।। १२.५.२७ ।।
tadavaruddha-deśaṃ atinīya viśvastaṃ ghātayet || 12.5.27 ||
मित्र-व्यञ्जनो वा बाह्यस्य प्रेषयेत्"क्षीणं अस्मिन्दुर्गे धान्यं स्नेहाः क्षारो लवणं वा । तदमुष्मिन्देशे काले च प्रवेक्ष्यति । तदुपगृहाण" इति ।। १२.५.२८ ।।
mitra-vyañjano vā bāhyasya preṣayet"kṣīṇaṃ asmindurge dhānyaṃ snehāḥ kṣāro lavaṇaṃ vā | tadamuṣmindeśe kāle ca pravekṣyati | tadupagṛhāṇa" iti || 12.5.28 ||
ततो रस-विद्धं धान्यं स्नेहं क्षारं लवणं वा दूष्य-अमित्र-आटविकाः प्रवेशयेयुः । अन्ये वाअभित्यक्ताः ।। १२.५.२९ ।।
tato rasa-viddhaṃ dhānyaṃ snehaṃ kṣāraṃ lavaṇaṃ vā dūṣya-amitra-āṭavikāḥ praveśayeyuḥ | anye vāabhityaktāḥ || 12.5.29 ||
तेन सर्व-भाण्ड-वीवध-ग्रहणं व्याख्यातं ।। १२.५.३० ।।
tena sarva-bhāṇḍa-vīvadha-grahaṇaṃ vyākhyātaṃ || 12.5.30 ||
संधिं वा कृत्वा हिरण्य-एक-देशं अस्मै दद्यात् । विलम्बमानः शेषं ।। १२.५.३१ ।।
saṃdhiṃ vā kṛtvā hiraṇya-eka-deśaṃ asmai dadyāt | vilambamānaḥ śeṣaṃ || 12.5.31 ||
ततो रक्षा-विधानान्यवस्रावयेत् ।। १२.५.३२ ।।
tato rakṣā-vidhānānyavasrāvayet || 12.5.32 ||
अग्नि-रस-शस्त्रैर्वा प्रहरेत् ।। १२.५.३३ ।।
agni-rasa-śastrairvā praharet || 12.5.33 ||
हिरण्य-प्रतिग्राहिणो वाअस्य वल्लभाननुगृह्णीयात् ।। १२.५.३४ ।।
hiraṇya-pratigrāhiṇo vāasya vallabhānanugṛhṇīyāt || 12.5.34 ||
परिक्षीणो वाअस्मै दुर्गं दत्त्वा निर्गच्छेत् ।। १२.५.३५ ।।
parikṣīṇo vāasmai durgaṃ dattvā nirgacchet || 12.5.35 ||
सुरुङ्गया कुक्षि-प्रदरेण वा प्राकार-भेदेन निर्गच्छेत् ।। १२.५.३६ ।।
suruṅgayā kukṣi-pradareṇa vā prākāra-bhedena nirgacchet || 12.5.36 ||
रात्राववस्कन्दं दत्त्वा सिद्धस्तिष्ठेत् । असिद्धः पार्श्वेनापगच्छेत् ।। १२.५.३७ ।।
rātrāvavaskandaṃ dattvā siddhastiṣṭhet | asiddhaḥ pārśvenāpagacchet || 12.5.37 ||
पाषण्डच्-छद्मना मन्द-परिवारो निर्गच्छेत् ।। १२.५.३८ ।।
pāṣaṇḍac-chadmanā manda-parivāro nirgacchet || 12.5.38 ||
प्रेत-व्यञ्जनो वा गूढैर्निह्रियेत ।। १२.५.३९ ।।
preta-vyañjano vā gūḍhairnihriyeta || 12.5.39 ||
स्त्री-वेष-धारी वा प्रेतं अनुगच्छेत् ।। १२.५.४० ।।
strī-veṣa-dhārī vā pretaṃ anugacchet || 12.5.40 ||
दैवत-उपहार-श्राद्ध-प्रहवणेषु वा रस-विद्धं अन्न-पानं अवसृज्य ।। १२.५.४१ ।।
daivata-upahāra-śrāddha-prahavaṇeṣu vā rasa-viddhaṃ anna-pānaṃ avasṛjya || 12.5.41 ||
कृत-उपजापो दूष्य-व्यञ्जनैर्निष्पत्य गूढ-सैन्योअभिहन्यात् ।। १२.५.४२ ।।
kṛta-upajāpo dūṣya-vyañjanairniṣpatya gūḍha-sainyoabhihanyāt || 12.5.42 ||
एवं गृहीत-दुर्गो वा प्राश्य-प्राशं चैत्यं उपस्थाप्य दैवत-प्रतिमाच्-छिद्रं प्रविश्यऽसीत । गूढ-भित्तिं वा । दैवत-प्रतिमा-युक्तं वा भूमि-गृहं ।। १२.५.४३ ।।
evaṃ gṛhīta-durgo vā prāśya-prāśaṃ caityaṃ upasthāpya daivata-pratimāc-chidraṃ praviśya'sīta | gūḍha-bhittiṃ vā | daivata-pratimā-yuktaṃ vā bhūmi-gṛhaṃ || 12.5.43 ||
विस्मृते सुरुङ्गया रात्रौ राज-आवासं अनुप्रविश्य सुप्तं अमित्रं हन्यात् ।। १२.५.४४ ।।
vismṛte suruṅgayā rātrau rāja-āvāsaṃ anupraviśya suptaṃ amitraṃ hanyāt || 12.5.44 ||
यन्त्र-विश्लेषणं वा विश्लेष्याधस्तादवपातयेत् ।। १२.५.४५ ।।
yantra-viśleṣaṇaṃ vā viśleṣyādhastādavapātayet || 12.5.45 ||
रस-अग्नि-योगेनावलिप्तं गृहं जतु-गृहं वाअधिशयानं अमित्रं आदीपयेत् ।। १२.५.४६ ।।
rasa-agni-yogenāvaliptaṃ gṛhaṃ jatu-gṛhaṃ vāadhiśayānaṃ amitraṃ ādīpayet || 12.5.46 ||
प्रमद-वन-विहाराणां अन्यतमे वा विहार-स्थाने प्रमत्तं भूमि-गृह-सुरुङ्गा-गूढ-भित्ति-प्रविष्टास्तीक्ष्णा हन्युः । गूढ-प्रणिहिता वा रसेन ।। १२.५.४७ ।।
pramada-vana-vihārāṇāṃ anyatame vā vihāra-sthāne pramattaṃ bhūmi-gṛha-suruṅgā-gūḍha-bhitti-praviṣṭāstīkṣṇā hanyuḥ | gūḍha-praṇihitā vā rasena || 12.5.47 ||
स्वपतो वा निरुद्धे देशे गूढाः स्त्रियः सर्प-रस-अग्नि-धूमानुपरि मुञ्चेयुः ।। १२.५.४८ ।।
svapato vā niruddhe deśe gūḍhāḥ striyaḥ sarpa-rasa-agni-dhūmānupari muñceyuḥ || 12.5.48 ||
प्रत्युत्पन्ने वा कारणे यद्यदुपपद्येत तत्तदमित्रेअन्तः-पुर-गते गूढ-संचारः प्रयुञ्जीत ।। १२.५.४९ ।।
pratyutpanne vā kāraṇe yadyadupapadyeta tattadamitreantaḥ-pura-gate gūḍha-saṃcāraḥ prayuñjīta || 12.5.49 ||
ततो गूढं एवापगच्छेत् । स्वजन-संज्ञां च प्ररूपयेत् ।। १२.५.५० ।।
tato gūḍhaṃ evāpagacchet | svajana-saṃjñāṃ ca prarūpayet || 12.5.50 ||
द्वाह्स्थान्वर्षधरांश्चान्यान्निगूढ-उपहितान्परे । ।। १२.४.५१अ ब ।।
dvāhsthānvarṣadharāṃścānyānnigūḍha-upahitānpare | || 12.4.51a ba ||
तूर्य-संज्ञाभिराहूय द्विषत्-शेषाणि घातयेत् ।। १२.४.५१च्द् ।।
tūrya-saṃjñābhirāhūya dviṣat-śeṣāṇi ghātayet || 12.4.51cd ||
ॐ श्री परमात्मने नमः